Egyik éjjel arra ébredtem, hogy iszonyúan rosszul vagyok. Fájt a fejtetőm. Mintha valaki vagy valamilyen láthatatlan erő csavarta volna. Nagyon fájt. Félálomban megállapítottam, hogy "Ahha, most hangolnak be." Kérdés, hogy mire? Aztán jött a homlokom, majd a szívem, majd a hasam. Kábé itt aludtam el, miközben forgott velem minden és nagyon fájt. Aztán reggel döbbenten ébredtem arra, hogy hiszen a csakrámat csavargatták. Koronacsakra-harmadikszem-torokcsakra-szívcsakra-szexcsakra- Ezekre emlékszem, hogy nagyon fájt. Aztán elaludtam, és reggel miután felébredtem, akkor éreztem át, hogy mi is történt velem. Képzeld el, hogy egy nagyon erős kéz vagy egy nagyon erős energia, jó erősen benyomja a fejtetődet és csavargatja. Közben hányingered van, szédülsz, remegsz, úgy érzed elalszol-vagy elájulsz-aztán ez a valami nem engedi, újra visszahúz, nem enged elaludni, mert át kell élned. Aztán jön a halálfélelem, hogy tuti most van vége, ez nem lehet más. Aztán igazából félsz is elaludni. Majd a hang:"nem végezted el a feladatot". Akkor jutott eszembe, hogy a tanfolyam utáni napi kötelező feladatot nem csináltam meg, de már nem volt erőm hozzá. Amikor elhatároztam, hogy megcsinálom, azonnal leállt ez a csakratekergetés. Amint legyintettem, hogy "majd holnap" újra elkezedődött.
Nem is értem, miért van bennem még kétkedés?
Ezek a dolgok vannak, működnek, dolgoznak.
A fizikai világ és a spirituális sík együttes összehangolódása, együttes működése. Egymás nélkül nem léteznek.
glitter-graphics.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése