Auron 7.

Gondolatok a félelemről.

Mindenkiben benne van. Félünk a haláltól, az öregségtől, a terméketlenségtől, a betegségektől, a múlttól, a jövőtől, a gyerekeinktől, a szüleinktől, a meséktől, a tűztől, a villámtól, a fagyhaláltól, a denevérektől, a pókoktól, a kutyáktól, a lovaktól, a gazemberektől, a járványoktól, a kukacoktól, a repüléstől. Félünk a nem reális helyzetektől. Félünk attól, ami nem szokványos. Félünk attól, ami más. Félünk attól, ami nem olyan, mint mi. Ami tőlünk távol áll, ami bennünk nincs meg. Félünk az újtól. Félünk a gondolatainktól, félünk a szavainktól. Félünk a fényességtől, félünk a sötéttől. Félünk gyermeknek lenni, félünk felnőni. Még az álmainktól is félünk. De miért? Őszintén, van mit vesztenetek? Mit veszíthetsz? Az életedet? És akkor meg mi van? Félsz még saját magadat is elveszíteni. Állandóan jelen akarsz lenni. Állandóan birtokolni akarod, még magadat is. Neked minden kell, állandóan. Neked nem elég, ami van. Nem tudsz elégedett lenni, mert ha van, félsz, hogy elveszíted. Ha nincs, attól félsz, mi lesz veled. Ha kinyitod a szemed, látod a félelmeidet? Ugye nem? Ha becsukod a szemed látod? Látod, igaz? Akkor hol vannak a félelmeid? Benned. Léteznek azok amiktől félsz? Nem. Hát ne félj!!!!!